PUBLO HUNNY INTERJÚ /
Universitas 1999. május

Még áprilisban koncertezett a Trafo Clubban a Publo Hunny. A koncertjükön kevesen voltak bár, de voltak azért emberek, akik nem bírták ki mozgás nélkül a koncertet. Dícséretükre legyen mondva, hogy még egy 8-10 év körüli kissrác is végigtombolta az ismertebb számokat. Tehát a vonzerő határtalan. A koncert előtt beszélgettünk az együttes énekesével.

-Nemrég szerepeltetek a Z+ Sztárlat című műsorában, és kicsit erőltetettnek tűnt a hangulat.
-Nem volt az olyan rossz. Csak mi voltunk az első zenekar, és 11-re kellett mennünk. Úgy állították össze a műsort, hogy mind a három zenekarral felvettek 1-1 órát, aztán téma szerint összevágták.
-És hogy áll a kvóterkázás pályázata?
-Egyelőre nem kaptunk visszajelzést a Z+-tól, hogy érkeztek-e pályaművek vagy sem.
-Hogy is volt ez a klippel, amellyel második helyezést értetek el Chamban?
-Ez tavaly januárban történt, ugyanis benevezték a Chicken farm című klippet – bár mi nem tudtunk erről semmit - , és rendezői kategóriában nyert, ugyanis több kategória is volt, mint például szerkesztői, vágói…
-Ez mennyit dobott a zenekaron?
-Semennyit, hiszen akkor nem itt ülnénk, hanem külföldön játszanánk.
-Akkor ez csupán hobbizenélés?
-Nem, reméljük ugyanis, hogy előbb-utóbb majd kialakul az első slágerünk, és akkor majd minden rendben lesz.
-Ennél a zenei műfajnál (alternatív zene?) erre mennyi esély van?
-Nem kategorizálnám a zenéket, hanem mindössze kétféle zenetípust különböztetnék meg. Az egyik olyan, hogy jóérzéssel tölt el, a másik pedig rosszérzés vált ki. Lehet, hogy a rossz érzést élvezed, de attól az még rossz érzés. Én a mi zenénket a jóérzésű zenetípusok közé sorolom, hiszen az egész zenekar egy érző szívet takar tulajdonképpen.
-A számaitok nagy részén a szöveg angol szavakból áll ugyan, de magyar nyelvtan szerint rendeződnek.
-Ez azért van, mert akkor még kevésbé tudtunk angolul, bár azóta sem iratkoztunk be angol nyelvtanfolyamra. Mondhatjuk, kényszermegoldás volt.
-Hogyan jött össze a társaság?
-Furcsa, hogy itt kevés a megszokott összefüggés, mint például az, hogy közös gimibe jártunk meg ilyesmik. Teljesen véletlenül alakult ki ez, mert egyszerűen találkoznunk kellett egymással egy szórakozóhelyen, más zenekarokban játszottunk, aztán valahogy összejött ez a zenekar. Eleinte mindig örömzenélés az egész, de aztán teljesen megváltozik a dolog. Tudatosul az, hogy zenélsz, hogy érzéseket adsz ki magadból…meg aztán beleesel mindenféle csapdába. Mi megpróbáljuk legyőzni a távolságtartó sztárságot, mert ez abszolút nem számít, mert az egész sztárság egy nagy csapda.
-Nálatok ez jelentkezik valahogy?
-Még egyelőre nem tartunk ott, hogy tenni kellene bármit is a sztárság ellen…
-Hogyan lehet sztár valaki Magyarországon?
-Van egy menete a dolognak, és nehéz megkerülni a dolgokat, lépcsőket kihagyni. Magyar szöveg nélkül lehetetlen befutni. De a sztárallűr általában negatívat jelent. Be kellene vezetni a jópofa sztárallűröket. Messziről pozitívnak tűnik, közelről negatívnak, de közben nem is negatív… a művészek mind idegbetegek.
-Akkor a közönségen múlik tulajdonképpen, hogy pozitívnak vagy negatívnak fogja-e fel.
-Most már teljesen elüzletiesedett az egész: csupán pénzkérdés. Ha van pénzed, van reklámod, akkor megvesznek az emberek. És ez így nincs rendjén: azt vegyék meg, ami jó.
-Ami tetszik?
-A médiák sulykolják bele az agyakba, hogy ez és az jó, és az embereket meg már annyira nem érdekli az egész, hogy elfogadják, és az tetszik nekik… ezt kellene megszüntetni. Azt kellene elismerniük az embereknek, hogy nincsenek határok, korlátok, mert egy diszkóban vagy egy rockklubban is lehet jó bulit csinálni, és mi ezt az elvet megpróbáljuk követni. Már játszottunk más jellegű zenekarokkal is, és a közönség mindet vette.
-Tehát ne a skatulyák, és ne pénz legyen a mérce.
-Hanem az, hogy olyan zenét hallgass, ami neked tényleg tetszik, és az különböző jellegű zenékben is fellelhető. A lényeg szerintem az, hogy magadat kell adnod, mert a zenei élet és a világ tele van műdolgokkal, amiknek semmi köze a valósághoz… Csak egyszerűen kiválogatnak öt fiút, mert mindenből a legjobbat. A fiúk nem ismerik egymást, és itt szó sincs a természetes folyamatokról. Egy zenekar úgy indul, hogy barátok leszünk, próbálunk… stb. , tehát megvan a menete. Az egész olyan, mintha elültetnél egy magot, és rögtön egy nagy cseresznyefa lenne belőle.
-Mik a terveitek a jövőre nézve?
-Szeptemberben adunk ki egy maxi CD-t, aztán rá mintegy másfél hónapra tervezzük az új nagylemez megjelenését, aztán meg ugye turnézunk. Zeneileg is valamiféle változás lesz.